Sislócon, mint Kárpátalja más falvaiban is, már az I. világháború előtt is működött népiskola (görög katolikus). Az iskola 6 osztályból és 7. ismétlő osztályból állt, amit sok esetben egy tanító (sok éven keresztül a lelkipásztor) párhuzamosan tanított egy tanteremben. Az iskola leginkább mindennapi, gazdasági és vallási ismereteket nyújtott, ezért a tehetséges gyerekeket és főleg a tehetősebb családok gyermekeit negyedik osztály után gimnáziumba íratták, leginkább az Ungvári Drugeth Gimnáziumba.

Az évek során több fennhatóság alatt (magyar, szlovák, csehszlovák, ruszin) mindvégig megőrizte magyarságát és kultúráját.
1945-ben Sislóc a Szovjetunióhoz kerül. Ez az oktatási rendszer teljes átalakítását jelenti. A tankönyv és a megfelelő tanterv hiányában a párt által vezetett elhivatott pedagógusgárda nagy fába vágta a fejszéjét.

1945 után, a háború miatt iskolába nem iratott gyerekek közös osztályba kerültek. Nem ritka, hogy 3-4 év korkülönbséggel.
A kolhozokban kényszeríttet földművelésből élő lakosság megfélemlítve küldte gyermekeit az iskolába, ahol az orosz nyelv volt a fő tantárgy, tankönyv és szótárak, sok esetben oroszul nem tudó tanítók által tanítva, és ahol moszkvai idő szerint 10-kor kezdődött a tanítás. 

A tantermek kényszerűségből négy épületben helyezkedtek el. Az osztályokat vaskályhákkal fűtötték. A tüzelőfát a gyerekek otthonról hozva biztosították. Amikor Pallóban is megnyitottak egy fiókosztályt, a tanterem a régi református iskola tanterme volt, az épület elejében pedig, ahogy régen is, a tanító lakott.

A vaskályhákat idővel cserépkályhákra cserélték. A vizet az udvari kútból nyerték, az iskola mögött udvari WC volt. Az iskola egyik épülete, amit a gyerekek kisiskolának hívtak, az egyik falusi ház volt, amit elkoboztak tulajdonosától, ma már visszakerült az épület az örökösökhöz, de mielőtt odaadták, katolikus imaházként használták, míg a ház kertjében, háttal a háznak fel nem épült 1995-ben a római katolikus templom Sislócon.

Az 1. számú épület is visszakerült a görög katolikus egyházhoz, ma szépen felújítva, görög katolikus plébániaként működik. Az egykori lóistálló, majd iskola állaga is annyira megromlott, hogy bontásra szorult.

Az iskola későbbi főépülete akkor kapott főszerepet, ami akkor osztályok száma felfejlődött 8-ra, majd 10-re. Sőt párhuzamos osztályok és 1-3 ukrán is volt 1970-re. 1991-ben átadták az új iskolát, a régi üresen maradt, üresen áll azóta is, ablakait betörték, állapota megromlott. Az új épület 3 emeletes. Sikertelen tervezése folytán a pincesor a talajvíz megjelenésekor teljesen víz alá került.

A vizet a párszáz méterre álló víztoronyból kapta az iskola. Azóta saját erőből fúratott kútjából nyeri az iskola a vizet. Sajnos máig sincs megoldva a WC-k, víz- és szennyvízelvezető csatornáinak cseréje. Így a WC-k csak az első emeleten működnek. A szennyvíz elvezetésével mindig voltak gondok. Mindez eltörpül amellett, hogy 2004 decemberéig fűtetlen iskolában tanultak a gyerekek és dolgoztak a tanárok. A fűtőház nagyon távol épült, a csövek eleinte a pince talajvizén keresztül juttatták a melegnek nem mondható vizet az osztályba. Amíg a gázt be nem vezették, minden télen kabátban, sőt kesztyűben tanultak a gyerekek.

Manapság más szelek fújnak Sislócon, nagy változásokon ment keresztül iskolánk. 2004-ben Majoros Mónika lett az igazgató, azóta iskolánk évről-évre szépül, bővül. Először 2005-ben megépül az új, modern kazánház, ami gázzal működik. Ebben az évben iskolánk elnyerte a Szülőföld Alap pályázatát, ebből a pénzből az informatika és a magyar kabinet gyarapodott, 2006 nyarán pedig megtörtént az iskola nyílászáróink teljes cseréje. Így jó körülmények között, melegben tanulhatnak télen a sislóci dákok. 2006-ban sikerült elvezetni a vizet az alagsorból, de az éveken át álló talajvíz óriási károkat okozott a pinceépületben, így azok ma is használhatatlanok. 2007-ben iskolánk 13 korszerű komputerrel gazdagodott. 2007 nyarán sikerült kialakítani még egy osztályt, amire már égető szükség volt. Jelenlegi igazgatónk, Majoros Mónika mindent megtesz annak érdekében, hogy megoldásra kerüljenek iskolánk más égető problémái is.

A jövőben vízvezetékek és a WC-k teljes cseréje a cél, ezen kívül a belső ajtók is cserére várnak. A villanyvezetékek is elégé rossz állapotban vannak.

Igazgatónk kezdeményezésére 2006-ban megalakult a Dobó István Magyar Hagyományőrző Társaság. Társaságunk az éven is pályázatot nyújtott be a Szülőföld Alaphoz Dobó István emlékszoba létrehozására. Sajnos pályázatunkat elutasították.